11. Amilyen ma az oktatás, olyan lesz az ország jövője…

Az oktatás-nevelési rendszer legfontosabb feladata:

  1. fenntartani az emberrel születő érdeklődést és kiszolgálni a tudásvágyat,
  2. fejleszteni a személyiséget, növelni a tudatosságot
  3. a művészeti és készségtárgyak révén a közösségi szocializációt erősíteni, az alkotásra és sikerre meghatározott kreatív gondolkodást fejleszteni,
  4. az állandó fejlődésre és a folyamatos változás befogadására képessé tenni a gyerekeket.

A pedagógiának, egészen a felsőoktatásig, szerves részévé kell tenni az észrevétlen, de folyamatos személyiségfejlesztést, és a személyiség megfelelő szintjén, egymással párhuzamosan fejleszteni az ismereteket és kompetenciákat.

Egyenértékűen fontos elv a teljes oktatási rendszer egészséges nemzeti öntudattal történő átitatása. A világra nyitott hazafias gondolkodásnak az egyéni és közösségi morálra, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt megtartó és erősítő ereje megkérdőjelezhetetlen tény, melyre globalizálódó világunkban a fejlett országok közt is számos előremutató példát látunk. Az általános tudományos fejlődéssel foglalkozó Magyar Tudományos Akadémia mellett létre kell hozni egy magyarságkutató intézetet, és eredményeit 5 évente integrálni a tananyagba.

A napi tanórák számát minden korosztálynál drasztikusan csökkenteni kell.

A differenciált oktatás, a kölcsönösen értéket hordozó, többszintű, célszerű integráció, és a személyiségfejlesztés alapját képező tanár-diák emberi kapcsolat is csak a mai jellemző osztálylétszámok közel felében (átlagosan 15-20 fő) kivitelezhető hatékonyan.

A napjainkra tömegessé váló korlátozó eltérések rendszer szintű korlátokat eredményeznek. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján új szerkezetbe kell foglalni, kik azok, akik valóban integráltan oktathatók az átlagos képességű gyerekek visszahúzása nélkül. A tapasztalatok szerint az integráció akkor lehet sikeres, ha az átlagos gyerekek legalább 80 százalékos dominanciája érvényesül a közösségen belül. Az integrálhatósági létszám tehát véges, az abból kiszorulók oktatását és nevelését speciális intézményeknek kell ellátni. A kiemelkedő tehetségeket pedig legjobban az erre született, megszállott tanárok képesek megfelelően gondozni. A heti óraszámba beépítjük a tehetséggondozást is. A diákoknak nem egyenlőséget, hanem esélyegyenlőséget kell biztosítani. Ehhez meg kellene adni a pedagógusok számára a differenciált feladatvégzés és a számonkérés lehetőségét, a módszertani szabadságot.

Az információtechnológiákat nem tanítani kell az iskolában, hanem használni, és segíteni a gyerekeket, hogyan használják tudásvágyuk kielégítésére! A technológiai fejlettség adta lehetőségek maximális felhasználásával kell modernizálni a tudásszerzés, személyiségfejlesztő pedagógia rendszerét, benne az otthoni és távtanulást lehetővé tevő, többfajta módszertannal kialakított párhuzamos digitális tananyagok, digitális eszközök alkalmazását, akár az államilag kialakított törzsanyagok oktatási tabletekbe történő, ingyenes feltöltését.

Törekedni kell rá, hogy a gyermekek az első négy osztályt saját szülőhelyükön végezhessék el. Amennyiben ez az elvárható színvonalon nem megoldható, akkor teljes körű állami támogatással biztosítani kell olyan iskolabuszokat, amelyek a tanyákról és falvakból ellátják a gyermekek otthona és az oktatási intézmény közötti oda-vissza szállítást.

Az egyes intézmények számára az ingatlanjellemzők, a pedagógus és gyermek létszám és összetétel, a csoportbontások és felvállalt feladatok figyelembevételével megállapított keretfinanszírozást központilag kell biztosítani, azonban az intézményen belüli gazdasági, humán és módszertani döntésekben az intézményeknek teljes autonómiát kell élvezni. Az autonómia mindaddig jog, ameddig az intézményben a központilag mért éves pedagógiai hozzáadott érték megfelelő, és nem merül fel gazdasági bűncselekmény gyanúja.

A pedagógusok foglalkoztatására 5 éves szerződések keretében kerüljön sor, mely lejártakor vizsgát kell tennie a „tudomány aktuális állásának megfelelő” pedagógiai és szakmai ismeretekből. A vizsgaeredmény, a munkaközösség véleménye, és az 5 éves egyéni teljesítmény értékelése alapján az intézmény vezetője dönt, hogy igényt tart-e a pedagógus további munkájára. Tíz évente az újabb szerződés megkezdését minden esetben egy éves, államilag finanszírozott, pedagógiai munkától mentes rekreációs tevékenységnek kell megelőznie.

A pedagógusok alapos jártassággal rendelkezzenek infokommunikációs eszközök használatában, ismerjék, és legyenek részesei az online világnak, hogy és miként kell etikusan használni a közösségi médiát. Legyenek tájékozottak a legmodernebb eszközökben, tudjanak az operációs rendszerek erősségéről, különbözőségéről. Ezek híján nem fogják megérteni a tanulók kapcsolatát az online világgal, s nem tudják felkelteni az érdeklődésüket az offline világ iránt sem.

Minden diák számára középfokú tanulmánya befejezéséig, de legfeljebb 20 éves koráig felhasználható nyelvoktatási keretet biztosítunk, melyet iskolarendszeren kívüli oktatás keretében vehet igénybe, nyelviskolában vagy magántanárnál. Szüleik segítségével a tanulók maguk választhatják ki az idegen nyelv elsajátításához a megfelelő kezdő életkort, a tanulás intenzitását, a tanárt, azonban a megadott határidőig államilag és nemzetközileg is elismert, közép szintű nyelvvizsgát kell tenniük.

A szakképzésben az érdekelvűség helyett az értékelvűséget kell megvalósítani. A kamarák kezében lévő, érdekelvű, ezért hibás rendszerfelépítés és finanszírozás miatt a legtöbb szakiskolai végzettség mögött nincs valódi képzettség. Tudás nélkül pedig nincs minőségi munka, munkahely! A megfelelő tudást az elméleti alapozó képzés, az adott szakma fejlettségének megfelelő modern tanműhelyekben történő naprakész gyakorlat oktatása, valamint az elméleti és gyakorlati tudásnak immár piaci szereplőnél történő fejlesztése biztosítja.

Figyelemmel a más iskolatípusokhoz képest a szakképzésbe jelentkező diákok között gyakrabban előforduló viselkedési és/vagy részképesség-zavarokra, funkcionális analfabétaságra, alapvető ismeretek hiányára, a szakképzés minden szintjén lehetőséget kell teremteni párhuzamos, vagy évfolyamból történő átmeneti kiemeléssel járó felzárkóztatásra!

A felsőoktatás mára papírgyárrá lett. A folyamat megfordításához a mennyiség helyett a minőségre kell törekedni az intézmények száma, a tananyag, és a diákok vonatkozásában is! A pénzügyi szemlélet helyett a minőségi szemléletet kell visszahozni mind a felvételi követelmények kialakítása, mind az oktatás során.

A gyakorlatias tudást nyújtó főiskolák és a tudományos gondolkodásra motiváló egyetemi képzéseket különválasztjuk, az egyetemeken lehetőséget adunk a szemlélettágító, nyitott gondolkodást megalapozó tantárgyak arányának növelésére.

Fenntartjuk az egy városban működő és a célszerűség mentén egy intézménnyé átalakított felsőoktatási intézményeket!