5. A magyarság, a Haza biztonsága

Bármely ország és nép csak békében, biztonságban gyarapodhat, és érhet el igazi fejlődést. A béke azonban esendő, és nem csak az egyik félen múlik. Minden felelős országvezetésnek kötelessége biztosítani azokat az erőket, amelyek garantálják, hogy állampolgárai biztonsága és békéje viszonylagos függetlenséget élvezzen más országok egyoldalú döntéseitől, de a többség által elfogadott együttélési szabályokat betartani nem hajlandó honfitársaktól is. Élni, dolgozni, alkotni akarunk!

Ennek a biztosításnak része a valódi, hatékony Honvédség és Határőrség, a közbiztonságot garantálni hivatott Rendőrség, a nemzet biztonságát vigyázó titkosszolgálatok, a Tűzoltóság, de az elkötelezett civil szerveződések is!

Migráció

Az országot aktuálisan a legjobban fenyegető veszély, akármi legyen is a véleményünk róla, a hazánkat célországnak vagy átjáróháznak tekintő migrációs tömegek. Bár Magyarországra jelenleg menekült nem érkezhet, hiszen velünk határos országokban nem dúl háború, azonban ez nem igaz az Európai Unióra. Görögország és Olaszország, uniós tagállamként közvetlenül határos válságövezetekkel, így a rajtuk keresztül az EU-ba érkező menekültek, és a menekültek között érkező gazdasági bevándorlók és terroristák hazánkra is hatással lehetnek. A jelenlegi ellenőrizetlen áramlással, a kezelhetetlenre duzzadt tömeggel a saját maguk alkotta szabályokat sem betartó EU tagállamok menekültügyi káoszt eredményeztek, mely mérhetetlen veszélyeket hordoz egész Európa, benne hazánk számára is.

Az ÉRTÜNK ÉRTETEK számára soha, senkitől nem elfogadható érv az, hogy annyi pénzt kaptunk az Európai Uniótól, hogy ezért cserébe kötelességünk a vezető országok évek, évtizedek elhibázott politikai döntéseiért helytállnunk, és mára beérő hátrányos következményeiből átvállalnunk. Nincs az a pénz ugyanis, amiért családjaink biztonságát, országunkat, kultúránkat kockáztatnánk!

Senkinek ne legyenek kétségei: ha az eredeti célországok, például Németország, nem fogadnak majd be tömegesen menekülteket és bevándorlókat, és ezt határőrizettel is biztosítják, akkor a migráció célpontjai a periférián lévő, de még európai uniós, elérhető tagországok lesznek. A lehetőségek még ezekben az országokban is sokkal jobbak, mint ott, ahonnan a migránsok elindultak a jobb élet reményében.

Az ÉRTÜNK ÉRTETEK azokat az embereket képviseli, akik úgy gondolják, a hazájukat nem akarják megosztani a keresztény értékrendtől és kultúrkörtől merőben eltérő hagyományokat ápoló bevándorlók tömegeivel. Helyette azt valljuk, hogy segíteni a problémák keletkezésének helyén kell, a viszonyok rendezésével, a béke megteremtésének előmozdításával. Ebben Magyarország és a magyar társadalom erejétől függően részt is vesz, de a fő terhet elsősorban azoknak az államoknak kell viselni, akik a problémák létrejöttéért felelősek. Mint egyetlen valódi megoldás, ennek támogatását várjuk el a migránsok és menekültek vándorlását hatalmas lelkesedéssel, és főleg rengeteg pénzzel támogató civil szervezetektől is.

Éppen ezért:

  1. A határ védelmét fent fogjuk tartani, a határzáron nem enyhítünk, a migrációs nyomás fokozódásával szigorítjuk, és szükség esetén kiterjesztjük további határrészekre is.

  2. Felállítjuk a Határőrséget, mert mindezen tevékenységeket szükség van külön szervezetben végezni. Feladatcsoportok szerint tovább szakosított, professzionális állományra van szükség, mely megfelelően biztosítja a határállomások, a reptér, a zöld határ, és a vízi határok védelmét. A rendőrség állományában szereplő határvadász századok felállítása induló lépésnek megfelelt, de messze nem helyettesítheti a speciális tudással és tapasztalattal bíró határőrséget. Ráadásul, a határon jelenleg vannak katonák, rendőrök, polgárőrök is, sokszor nem egyértelmű hatáskörrel és nem elkülönülő feladatokkal, felelősséggel.

A Határőrség felállítása egyben komoly munkahelyteremtés a határ menti településeken élők számára!

  1. Az Európai Unió menekültpolitikájának alapokig történő átgondolása és reformja szükséges, melyet nemzetközi szinten kell képviselni. Magyarország csak olyan Európai Unió tagja maradhat, amely nem kötelezheti tagországait erejüket meghaladó kockázatok és terhek viselésére, és amely állampolgárainak mérlegelése szerint sem veszélyeztetni az ország eredeti kulturális alapokon történő fennmaradását.

  2. A letelepedési kötvények megvásárlásával Magyarországra, és ezzel az Európai Unióba beengedett bevándorlók nemzetbiztonsági átvilágítását meg kell ismételni. Bár az államadósság finanszírozására a konstrukció a világ számos fejlett országában is létezik, de hazánkban kormányzati szereplőkön keresztül a magánprofit érdekeltsége is belépett a lebonyolításba, ami jelentősen növeli a korrupciós veszélyt. Joggal merül fel, hogy egyes kötvényigénylők esetében az elbírálás során figyelmen kívül hagyhattak nemzetbiztonsági kockázatokat. Az újraellenőrzés választ adhat az aggodalmakra, és alapot teremthet a számonkérésre!

  3. A menekültek és bevándorlók kapcsán létrehozzuk a közvetlen személyi garancián nyugvó befogadás intézményét. Amennyiben a határainkon keresztül bevándorolni szándékozó személyt egy magyar állampolgár 5 éves gyámsági viszonyba (teljes felügyeletébe) fogad azzal a vállalással, hogy ezen idő alatt a sikeres integráció és szükséges asszimiláció érdekében felmerülő teljes anyagi és nem anyagi támogatást biztosítja, valamint a befogadott migráns, illetve menekült tetteiért a büntetőjogi felelősség terhét is, mint társ tettes, magára veszi, úgy legyen lehetősége emberi szolidaritása és segítő szándéka megélésére. Alapelv azonban, hogy a magyar társadalom irányába teljes felelősséggel tartozik a befogadott egyén vonatkozásában, mely felelősséget biometrikus azonosító rendszer segítségével egyértelműen érvényesítünk.

Honvédség

  1. Újra bevezetjük a sorkötelezettséget rövid, de tartalmas, intenzív kiképzési programmal.

  2. Katonák élet-, szolgálati- és munkakörülményeit nagyságrenddel javítjuk: fejlesztjük a technikai körülményeket a haderőben, az informatikai hátteret, és a ruházatot. Jelenleg a Magyar Honvédséget kizárólag az ott dolgozók lelkiismeretes munkája tartja életben.

  3. A rendvédelemben a végrehajtói állomány részére a szolgálati nyugdíj intézményének korszerűsített változatát bevezetjük, kiszámítható és reális életpályát ajánlva.

  4. A vonzó életpályamodell létrehozásával a honvédség létszámát 40-50.000 fősre fejlesztjük, arányaiban jelentősen növeljük a végrehajtói állományt, alapvetően védelmi célú funkcióval, ennek megfelelő felszereltséggel.

  5. Létrehozzuk a rendvédelmi szervek külön igazságszolgáltatási szervezetét.

  6. Kidolgozzuk és rögzítjük azt a honvédelmi szakmai alternatívát, amely abban az esetben alkalmazandó, amikor a NATO szövetségi rendszere ellenére magunkra maradunk, például egy szövetségi rendszeren belüli konfliktus esetén.

Tűzoltóságot és katasztrófa elhárítást a Katasztrófavédelem helyett

  1. Megszűntetjük a Katasztrófavédelmet, a Tűzoltóság teljes szervezeti függetlenségét visszaadjuk. Ezzel a lépéssel mind a humán, mind a szakmai problémák egy része rövid időn belül rendeződik.

  2. A katasztrófák elhárítását, a történelmi hagyományoknak megfelelően és a tudás-tapasztalat koncentrálódása miatt, újra a Honvédség feladatkörébe utaljuk.

  3. Az elmúlt évek alatt kiépült és bejáratott társadalmat figyelmeztető és tájékoztató rendszer működését fenntartjuk.

  4. A Tűzoltóságot a rendvédelmi életpályamodell és a vonulós állományra vonatkozó szolgálati nyugdíj révén újra vonzóvá tesszük, az ország megfelelő területi lefedettségéhez hiányzó tűzoltóságokat létrehozzuk.

  5. A rendkívül rosszul teljesítő 112-es nemzetközi központi segélyhívó mellett fenntartjuk a 104, 105, 107-es, specializált hazai hívószámokat!

Közbiztonság

A vidék megtartóerejének növeléséhez elengedhetetlen a falvak, tanyák közbiztonságának erőteljes javítása. A hétköznapi életet megkeserítő, a vidéki életminőséget alapjaiban rontó termény- és falopásoknak, és a kis értékű eszközök eltulajdonításának gátat kell végre vetni. Természetesen mindezt úgy, hogy előzetesen szociális foglalkoztatás keretében mindenkinek lehetőséget teremtünk a szerény, de tisztességes megélhetésre. Ezt követően:

  1. Bevezetjük a „közösségi kiszorítás” intézményét, mely különösen vidéken adhat a lakosság kezébe közvetlen eszközt a mindennapi élet nyugalmának visszaszerzéséhez. Ennek keretében a félelemkeltő viselkedést és az alapvető megélhetés érdekében elkövetett kis értékű lopást törvényileg minősítjük kirívóan közösségellenes viselkedéssé. A területileg illetékes rendőrségnél 365 napon belül ugyanazon elkövető kapcsán tett 10. bejelentést követően az adott elkövető ellen a rendőrségnek vizsgálat nélkül, hivatalból büntetőeljárást kell kezdeményeznie. A nyilvánosan meghirdetett eljáráshoz 30 napon belül az érintett települések jogképes lakosainak 10 százaléka kell, hogy csatlakozzon. Ebben az esetben az elkövetőt a bíróság a vonatkozó települések közigazgatási területéről háromtól nyolc évig terjedő időtartamra ki kell, hogy tiltsa. Ennek megszegése letöltendő börtönbüntetést von maga után.

  2. Növeljük a járőrök számát a kiemelten rossz közbiztonságú területeken. Az alapvető megélhetésért elkövetett bűnözés esetén a rendvédelmi jelenlét prevenciós jellege nagyon erős, ezért ez elsődleges cél.

  3. A korábban megélhetési bűnözés jogi fogalmával illetett bűnelkövetést elfogadó, az ilyen elkövetőket morálisan felmentő társadalmi csoportoknak megteremtjük a lehetőséget, hogy az alapvető megélhetés biztosítása érdekében elkövetett bűntettek károsultjaiért létrehozott állami alapítványon keresztül az elkövetők helyett jóvátegyék az áldozatok számára okozott károkat. Amennyiben valakit ilyen tettek miatt érne a közösségi kiszorítás büntetése, úgy az okozott károknak az alapítványon keresztül történő kompenzálásával annak végrehajtása felfüggesztődik. Az alapítványhoz a rendőrségi feljelentéssel igazolt, értékében és jellemzőiben az alapvető napi megélhetéshez kötődő bűnözés miatt elszenvedett kár ellentételezési igényét bárki benyújthatja.

  4. A nem erőszakos bűncselekményt elkövető elítéltek számára lehetőséget adunk a büntetés részleges megváltására, melynek GPS rendszerbe kötött lábpereccel kísért, szigorúan ellenőrzött, otthonról történő munkába járással tehet eleget. A részamnesztia csak a bejelentett lakhely és munkahely közötti közlekedéssel, a munkaidő és munkarend szigorú megtartása mellett érvényes, ezek felrúgása szökési kísérletnek minősül, annak Büntető Törvénykönyvbeli következményeivel!

  5. A büntetésvégrehajtási intézményekben munkaszervezési szakemberek bevonásával és a cégek számára foglalkoztatási és infrastrukturális állami támogatásokon keresztül megteremtjük a feltételeket a rabok kötelező munkavégzéséhez, melyért teljesítményhez igazodó bérezés és arányos eltartási körülmények járnak. Az eltartás költségeinek és a bűncselekmény áldozatainak kártérítési törlesztésének levonása után fennmaradó rész az elítélt szabad döntése szerint önmaga és családja eltartására, a szabadulási előtakarékosságra is költhető.

A bírság, mint adócsökkentést finanszírozó közteher?

  1. Szabálysértés esetén a helyben orvosolható egyedi hibákért nem, csak sorozatos (egy éven belül három azonos), illetve a tudatosnak tekinthető szabályszegés esetén jár pénzbüntetés (pl. ittas vezetés).

  2. Növeljük a rendőri egyéni mérlegelés jogát, egyúttal lehetővé tesszük, hogy a szabálysértő kérésére ne helyben kerüljön sor a minősítésre és a bírságolásra, hanem kérhesse a jegyzőkönyv alapján történő központi döntést. Ezzel jelentősen csökkentjük a korrupciós „kényszert”.

  3. Nemzetközi példák alapján jövedelemarányossá tesszük a szabálysértési bírságokat!

  4. A Rendőrségnél bevezetjük a lakossági panasz intézményét: az indokolatlanul szigorú, vagy éppen érthetetlenül passzív reakciók esetén az eljáró (vagy éppen el nem járó) rendőr ellen panasszal lehet élni. Egy adott rendőr ellen 365 naptári nap alatt beérkező 10 bejelentés a Rendőrség jó hírnevének megsértése, a „Szolgálunk és védünk!” vállalt feladat lejáratása miatt etikai és pályaalkalmassági eljárást von maga után.

Rendőrség szakmai megerősítése

  1. A végrehajtó állomány számára a korrupciós lehetőségek csökkentésével és a növekvő elvárásokkal párhuzamosan valódi, 21. században elvárható rendvédelmi életpályát állítunk fel. A minőségi rendőrségi munkához az első lépés a megfelelő életpályamodell, mely a meglévő állomány számára kellően motiváló a szolgálat megtartására, másrészt gondoskodik a megfelelő számú és képességű szakmára jelentkezőről is.

  2. A Rendőrség szervezetén belül szakmai és vezetői alkalmasság alapján felülvizsgáljuk a vezetői, kiképzői kart, és végrehajtjuk a szükséges cseréket. A Rendőrség szervezetében voltak és vannak megfelelő tudású és képességű emberek, akik eddig valamilyen oknál fogva nem tudtak érvényesülni. Általuk véghez lehet vinni a Rendőrségen belüli szemléletfrissítést!

  3. A minőségi rendőrségi munkához a második lépés a színvonalas képzés biztosítása. Az igen alacsony szinten megrekedt képzési rendszerre is jótékonyan hat a szemléletfrissítés: emeljük a felvételi elvárásokat és az oktatás színvonalát is. Ebben fontos, hogy a mai, fejkvóta alapú működéssel ellentétben ne a rendszer feleljen meg a jelentkezőnek, hanem a jelentkező a vele szemben támasztott, indokolt és szakszerű követelményeknek. Képviseljen értéket a végzettség!

A nemzet biztonsága

Sajnos nemzetközi és állampolgári szinten sem titok, hogy Magyarországon a titkosszolgálatok hadilábon állnak egymással. Alapvetően jól működő rendszert vert szét a politika, és bár az egyes vezetők jók, de a politikai szintről érkező magasabb szintű elvárások ellentmondásosak, észszerűtlenek. Jelenleg úgy tűnik, a szakmai féltékenység nagyobb, mint a nemzet biztonságát érő fenyegetettség, legyen az bármekkora is.

Biztosítani kell a szolgálatok közti horizontális információáramlást, a magasabb szintről érkező elvárásokat koherenssé kell tenni és racionalizálni. A szakirányú szolgálatok létrehozása és üzemeltetése szükséges, ám ehhez megfelelő szakmai alappal bíró felügyeletről kell gondoskodni politikai szinten is!

A civilek bevonása

Állami elismertséggel és felügyeleti háttérrel létrehozzuk a Magyar Nemzeti Gárdát, mely önkéntesség alapján felálló civil szövetség. Feladata elsősorban a tagjai mögött álló civil és önkéntes szervezetek közötti koordináció, együttműködve és támogatva a helyzetben eljárni illetékes állami szervet többek között háborús helyzetben a hátország szervezésében és védelmében, katasztrófahelyzetben önkéntesek toborzásában és szervezésében. A feladatokat és hatásköröket a szervezettség növekedésével együtt bővítjük.

A fenti helyzetekben az állam a Magyar Nemzeti Gárda tagjainak munkaadója felé igazolja a távollétet és átvállalja, kifizeti az időszaki bért, megóvva a vezetőket az egzisztenciális kieséstől.