6. Egyéni igazságot a korrupcióval szemben – tegyük morálisan élhetővé az országot!

A korrupció olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki ellenszolgáltatásért (vagy arra való kilátásért) cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Figyelembe véve, mi megy a politikában, az azzal teljesen összefonódott gazdaságban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, elmondhatjuk, hogy a korrupció torzító befolyása átszövi a mindennapjainkat. Teljesen elfogadottá vált, hogy a dolgok csak úgy működnek, ha valaki extra előnyhöz juthat némi ellenszolgáltatásért cserébe, legyen szó egy hivatalban elintézendő ügyről, egy pályázatról, vagy egy állás betöltéséről. A tisztességes embert mára kigúnyolják naivitása miatt. Nem csoda, ha a munkából élő, értéket teremtő emberek úgy érzik, tisztességes gondolkodással esélytelenek a jobb életre, nem juthatnak valódi lehetőségekhez, bármilyen hozzáértők és szorgalmasak is. Eközben a központi költségvetés és az európai uniós források jelentős része nem a célok szerint legalkalmasabbak, hanem a legbefolyásosabbak zsebébe vándorolnak. Ezért esett szét az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, a szociális biztonsági háló. Túlzás nélkül kimondhatjuk, hogy a korrupció a társadalmi stabilitást ásta alá, normává tette a normán kívüliséget.

Ezen változtatni kell, sőt, ezen kell először változtatni ahhoz, hogy Magyarországon jobb világot lehessen teremteni. Olyan közgondolkodásra van szükség, amelyben a társadalom elítéli a korrupciót, mint jelenséget, és amelyben az elkövetők nem kaphatnak felmentést.

Egyszerű példával élve: ha valakit mindig kirabolnak, mikor vásárolni megy, akkor hiába van jó szaktudása, és keres vele sok pénzt, hiába tudná azt jól beosztani, mégis nyomorogni fog. Ahhoz, hogy jobban éljen, nem fizetésemelésre van szüksége, nem alacsonyabb árakra a boltban, hanem a folyamatos kirablását kell megszüntetni.

A korrupciónak mind gazdasági, mind eljárási, mind politikai vetületei egyaránt virágoznak ma Magyarországon. A törvénybe ütköző korrupciós cselekedetekkel szembeni egyéni igazságok érvényesítésére, amennyiben valóban betöltené igazságszolgáltatási funkcióját, úgy a bírósági szervezetrendszeren keresztül lenne mód.

De akkor miként alakulhatott ki a deviza alapú kölcsönök kapcsán ez a tragikus helyzet? Miként lehet, hogy szolgáltatók büntetlenül foghatják rá ártatlan emberekre a mérőóra megsértését, lopást, és sok százezer forintos bírsággal nyomoríthatják tovább az életüket? Hogyan fordulhat elő, hogy teljesen nyilvánvaló, bizonyítékok garmadával alátámasztott politikai-gazdasági korrupciós ügyletekben a független bíróság mégis ártatlanságot ítél?

A válasz nagyon egyszerű: a bírósági szervezetben keresendő, mely ugyan független, de a bírák egyénileg már korántsem. A bírósági vezető dönti el, mely ügyet melyik bírónak adja, a bíró közvetlen felettese dönti el, az adott bírót hajlandó-e előléptetni, fizetését emelni, vagy sem. Miként azt is, hogy kezdeményez-e ellene fegyelmit egy adott ügyben, vagy sem, megvédi-e a következményektől, vagy sem. Ha a bíró azt a döntést hozza meg, amit felettese elvár, biztonságban van, és emelkedik a szamárlétrán. Sok bíró, bár pontosan tudja, mi lenne a jogszerű döntés, és tudása és szándéka alapján azt ítélné, mégsem meri. Azokat a bírákat pedig, akik mindezek ellenére is hajlandóak lennének szembeszállni a felettes vagy központi elvárással, a devizakölcsönök ügyéből jól ismert, kötelező érvényű, ám nem az egységes jogértelmezést segítő, hanem úgynevezett jogfejlesztő jogegységi határozatok révén tartják kordában.

A deviza alapú kölcsönökből kialakult adósságválság kapcsán jogosan emlegetik sokan a közjegyzők felelősségét. Hogy lehet az, hogy egy egyszerű közjegyzői határozat egy bírósági határozattal egyenrangúként emberek teljes egzisztenciáját veszejtheti el? Hol jelenik meg a közjegyzők felületes munkájáért, a hiányos szerződésekért, a valódi és személyre szabott tájékoztatás elmaradásáért a következmény?

Az ÉRTÜNK ÉRTETEK – a hiteles párt célja elsődlegesen a megelőzés, olyan gátakat létrehozni a rendszerben, amelyek önmagukban végtelenül megnehezítik, kockázatossá, akár értelmetlenné is teszik a korrupciós visszaéléseket.

Gazdasági korrupció megállítása

  1. A közpénzes pályázatokat elbíráló bizottságokat kibővítjük, és 40%-ban nem szakembereket, hanem a pályázatbontás előtt sorsolással eldöntött külsős ülnököket rendelünk. Ezzel biztosítjuk a tiszta eljárást és a szubjektív pontszámok kontroll alatt tartását. Gyakorlatilag biztosítjuk a népfelügyeletet, mely nem akadályozza a szakmaiságot – pont úgy, miként a büntetőbíróságokon a mai napig érvényben van és gyakorlatban is működik. El kell hinnünk, hogy ha bármely magyar állampolgár a büntetőbíró szakmai vezetésével képes lehet azt megítélni, hogy egy másik magyar állampolgár vajon bűnös-e terrorizmus vádjában, és ezért az kaphat-e 13 év fegyházat, akkor ez az állampolgár azt is képes ellenőrizni, hogy a pályázati eljárás és elbírálás az általános társadalmi erkölcsi elvárások szerint történt-e!

  1. A pályázatokat, azok beérkezésétől a bontás és elbírálás végéig, bekamerázott biztonsági helységben kell tárolni, és az érintett felek és az ellenőrző szervek számára az interneten keresztül folyamatos hozzáférést kell lehetővé tenni. Így biztosítható a tiszta verseny, és így zárható ki az időközbeni betekintés, vagy módosítás lehetősége. A pályázat bontása minden esetben az őrző helységben történik, így a digitálisan is megjelölt boríték a beérkezéstől a döntésig egyáltalán nem kerülhet ki a leadás helyszínéről. A bontáson a kamerával történő online megfigyelés révén gyakorlatilag részt vehet minden érintett, ezzel nem sérül az üzleti titok, viszont kiküszöbölhető a befolyásolás, melynek biztonságát a jelen lévő civil ülnök(ök) tovább erősítik.

  1. A legnagyobb magyarországi pénzvesztések útja és módja, hogy hatalmas magán vállalkozások és vállalkozási rendszerek épültek fel a közpénzek felhasználására, a korrupcióra módot adó pályázati rendszerrel megtámogatva, így viszik át magántulajdonba az adókból befolyt, és azt a köz érdekben felhasználni hivatott pénzeket. Sokszor már határainkon túlra.

Ezért azokra a vállalkozásokra, ahol a megelőző 3 év átlagának árbevétele 50%-át meghaladja a közpénzek felhasználásából eredő árbevétel, az állam aktuális vagyonkezelő szerve tőkeemeléssel a közpénzes árbevétel arányában bevásárolja magát. Ezzel biztosítjuk, hogy ezek a cégek Magyarországon fizessenek adót, a közpénzből származó nyereség Magyarországon maradjon és ne magánzsebeket, hanem az állami költségvetést gyarapítsa. Ez a további pályázatokon való részvétel feltételévé válik.

Az intézkedés hatásaként értelmetlenné válik a kifejezetten közpénzek felhasználására magáncégeket működtetni, minden cégnek erősen tanácsos lesz nagyobb részt a piacról élnie, így a közpénzes pályázati lehetőségek a maihoz képest sokkal szélesebb, valódi vállalkozói körben fognak szétterülni. Ezzel lehetőséghez juttatjuk a korrekt magyar vállalkozók tízezreit.

Politikai korrupció megállítása – új választási rendszer

  1. Jelenleg a szavazásra jogosultak töredéke vesz részt választásokon. Még az országgyűlési képviselő választásokon is alig több, mint fele. Ilyen arányok mellett pár százaléknyi szavazó tisztességtelen módon történő megvásárlása jelentős előnyt hoz az adott politikai erőnek, akár kormányzati helyzetet is eredményezhet, vagy kétharmadot. A direkt szavazatvásárlás legjobb megelőzési módja, ha az nagy kockázattal és alacsony hatékonysággal bír. A nagy kockázatról a korrupció ellenes csoport, az alacsony hatékonyságról pedig a szavazáson történő részvétel állampolgári kötelezettséggé minősítése fog gondoskodni! Bár választani nem kötelező, a szavazólapot üresen bedobni lehet, de a tapasztalat, hogy sokkal több embernek van kialakult véleménye, mint ahányan ezt szavazócédulán érvényesítik. Mindenki tudja, hogy egy esős nap rendkívüli módon képes befolyásolni a részvételi hajlandóságot – és ezzel arányosan egyre nagyobb befolyást biztosítanak a kevés megvásárolt szavazatnak. Egy állam polgáraitól, egy társadalmi közösség tagjaitól minimálisan elvárható, hogy abban a kevés közös ügyben részt vegyenek, vállaljanak ennyi felelősséget a közös jelenért és közös jövőért. A felelősséget csak hárítani lehet, de kikerülni nem, mert a következmények – az érdektelen távolmaradásé is – mindnyájunkat sújtják!

  1. Egyéni jelölteket az országos listára! Ez az út a pártoskodás megszüntetésére, a választási törvény apró változtatásával, mely azonban óriási hatással bír. Amennyiben egy magánszemély vállalja, hogy az országgyűlési képviselők megválasztásán országos jelölt legyen, és számára rajongói összegyűjtik a pártok számára előírt, az országos lista állításhoz megadott feltételek szerinti ajánlásokat (9 megyében és Budapesten összesen 27 választókerületben, kerületenként 500 darab érvényes ajánlást), akkor ez a személy kerüljön fel az országos listára egyéni indulóként, és a rá adott szavazatok mandátumértékét pont úgy számítsuk, mintha egy külön pártként indult volna. Az ő szavazata az Országgyűlésben a mandátumszámával megegyezőt ér. Ez a módosítás lassan száz éve először ad lehetőséget a pártok közéleti súlyának jelentős csökkentésére, és a társadalom által elismert, köztiszteletben álló bölcs emberek törvényhozási pozícióba juttatására.

Ez pedig az első lépés a politikusok visszahívhatóságának megteremtéséhez is!

  1. A politikusok döntései mögötti motivációk átlátásához szükséges a teljes nyilvánosság legalább a képviselők állampolgársága, vallási és nemzetiségi hovatartozása kapcsán. Az Amerikai Egyesült Államokban működő mintára bevezetjük ezek kötelező nyilvánosságát, és az egyes kétes motivációjú döntések kapcsán az Országgyűlés által történő nemzetbiztonsági átvilágítás kezdeményezésének lehetőségét!

  1. A köztársasági elnök feladata a pártok által megosztott emberek felett a nemzet egységét megvalósítani, képviselni azt a világban, és őrködni a jogállamiság felett. Ezt azonban csak úgy lehet elképzelni, ha közvetlenül maga a nép választja ki azt az embert, akit ennek a feladatnak a betöltésére az Országgyűlésbe jutott politikai erők jelöltjei közül alkalmasnak vél. A köztársasági elnök közvetlen megválasztásával a nép maga képes féket biztosítani a mindenkori kormányon. A közjogi méltóság súlyának növelése érdekében egyben a köztársasági elnök hatáskörébe rendeljük a korrupció ellenei hivatalt.

Eljárási korrupció megállítása

  1. Szigorítjuk a jogalkotókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a mentelmi jogot, és átalakítjuk a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget, hogy a korrupciónak leginkább kitett réteg és környezete vagyongyarapodása folyamatosan nyomon követhető legyen. Megköveteljük a politikai pártok finanszírozásának és pénzfelhasználásának teljes átláthatóságát.

  1. Szélesítjük az elektronikusan intézhető ügyek körét annak érdekében, hogy minél kevesebb felület maradjon a korrupcióra lehetőséget adó személyes érintkezésre. Különösen igaz ez az engedélyeztetési eljárásokra. A közigazgatási feladatokat ellátó szak-apparátus kiválasztási szempontjait módosítjuk, az anyagi és erkölcsi megbecsültségük, a kiszámítható életpályamodell biztosításával elérjük, hogy ne érje meg korrumpálódni, érdemes legyen félteni a közszolgálati életpályát!

  1. Visszaszorítjuk a közjegyzők túlzott hatalmát, megteremtjük a határozataik elleni jogorvoslati lehetőséget, biztosítjuk a tisztességes eljáráshoz való jogot!

  1. A korrupciós cselekmények üldözésére speciális, a jogalkotói és végrehajtó hatalomtól teljesen független hivatalt állítunk fel, ahol az egész ország területéről összeválogatott, a korrupciót pártpolitikai oldalaktól függetlenül elhivatottan üldöző és kiemelt ügyeket korábban már sikerre vivő emberek dolgoznak. Ezeknek az embereknek külön jogállással biztosítjuk a feltételeket a munkavégzéshez, amiben a kiemelt kockázattal arányos kiemelt jövedelmezést is biztosítjuk. A Korrupció Elleni Hivatalt a nép által közvetlenül választott köztársasági elnök hatáskörébe utaljuk!

A bírósági szervezet reformja – egyéni igazságot a korrupcióval szemben!

  1. A bírák beosztási és egzisztenciális előmenetelét automatizáljuk, a közszolgálat más területein is létező előmeneteli és bértáblák mintájára, függetlenítjük feljebbvalójuktól.

  1. Az ügyek egyes bíróknak történő odaítélésének feladatát kivesszük a bírósági vezetők kezéből, helyette az úgynevezett automatikus, digitalizált „kiszignózást” vezetjük be.

  1. Visszaállítjuk a bírák 1871-től a kommunista megtorlások időszakáig létezett egyéni felelősségét: a vétkesen rossz döntésből eredő minden kárért a bíró előmenetelével és saját vagyonával is felel, kártérítésért közvetlenül őt perelheti a sértett.

  1. A jogfejlesztő jogegységi határozatok intézményét megszüntetjük, visszaadva a bírák egyéni mérlegelési jogát! A jogalkotás a mindenkori Országgyűlés, a kormány és helyi képviselőtestületek jogköre, nem pedig politikai befolyás alatt álló szakmai kollégiumoké!

  1. A Korrupció Elleni Hivatal joga és feladata a bírák vizsgálata is!