7. A külhoni magyarság ügye

A határainkon túli, egykor a Magyar Királysághoz, illetve a Szentkorona Országához tartozó területeken élő magyarok sorsa közel sem hasonlítható a világ szinte összes országában természetesen létező kisebbségi ügyekhez. A szomszédos országok nem harcok, pusztán egy szerződés, a trianoni béke diktátum révén, a világháborút övező nemzetközi ügyletek részeként kapták meg a területeiket: Őrvidéket, Délvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, Felvidéket.

Saját birtokukként történő megerősítéséhez pedig azt a módszert alkalmazták – és gyakorolják a mai napig -, hogy az ott élő, a terület anyaországi kötődését mementóként hordozó magyarság létszámát, arányát számtalan módon csökkenteni igyekeznek. Ezért tudatosan a magyar kisebbségi gazdaság, oktatás, kultúra, nyelvhasználat ellehetetlenítése, a társadalmi szinten bántalmazásokig fajuló kisebbségi ellentétek szítása zajlik. Az Európai Unió, a nemzetközi szervezetek pedig tétlenül nézik. Bármely politikai erőnek, amely elfogadja a nemzet, mint közösség létét, és a történelem folytonosságát, magától értetődőnek kell, hogy legyen a határon túli magyarságért történő kiállás szavakkal, jogi és politikai eszközökkel, tettekkel és anyagi támogatással! A jövőbeni történelmi lehetőség kihasználása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyarok szülőföldjükön maradjanak, ott őrizzék magyarságukat, erősödjenek és sokasodjanak!

Az ÉRTÜNK ÉRTETEK az eddigiekkel ellentétben azonban nem az anyaországból kívánja megmondani az egyes területek magyarjainak, mi a jó nekik, és mit hajlandó támogatni. Helyette az adott terület magyarjait abban támogatja, amit ők jónak látnak a fenti célok teljesüléséhez! Ki más ismerné jobban a helyi viszonyokat, a politikai és gazdasági lehetőségeket, az ottani embereket, ha nem ők?

Az ÉRTÜNK ÉRTETEK azért fog dolgozni, hogy olyan gazdasági és tudati, lelki szintre emelkedjen az anyaország, amely az elcsatolt területek minden népe számára újra vonzóvá teszi a visszatérést!

Addig sem szabad hagyni feledésbe merülni azt az igazságtalanságot, ami a magyarsággal történt 1920. június 4-én. Alapítói Nyilatkozatunkban foglaltaknak megfelelően, az ÉRTÜNK ÉRTETEK az elsők között csatlakozott dr. Drábik János, az Országos Trianon Társaság elnökének kezdeményezéséhez, mellyel még a századik évforduló beállta előtt, egymilliós pertársaság élén, nemzetközi jogi fórumokra kívánja citálni a békediktátumot, a nemzetközi közbeszéd részévé tenni a külhoni magyarság egyedi helyzetét. A pertársaság toborzásában, az ügyvédi meghatalmazások összegyűjtésében aktívan részt veszünk a választások előtt és után is!

Mert van még egymillió magyar!