1. A béremelés gazdaságpolitikája: engedjük bőre a nadrágszíjat! Védjük meg magunkat a „szolgáltatóktól”!

A gazdaság egyik legsarkosabb kérdése ma a bérek helyzete. Mindenki egyfolytában a béremelésről beszél. Van, aki nemzetközi szolidaritási alapon oldaná meg, van, aki szerint nincs szükség beavatkozásra, mert a piaci folyamatok már elindították a béremeléseket. Az előbbiben nem hiszünk, a történelem ugyanis bebizonyította, hogy bármilyen külső „segítségnek” végül óriási ára lesz… Az utóbbi optimizmusnak pedig ellentmond az az egyszerű tény, hogy az értékes magyar munkaerő özönlik az országból nyugatra, keletről az olcsó külföldi munkaerő pedig befelé. Társadalomcsere zajlik.

Mi, magyar emberek pedig a hazánkat akarjuk megtartani, családtagjainkat, fiataljainkat, és majd unokáinkat itthon, 21. századi Európában elvárható életminőségben.

Nincs új a nap alatt. Megalapozott, éppen ezért tartós életszínvonal emelést kizárólag a magyar emberekre alapozott, erős magyar gazdaság biztosíthat.

Mi azonban megfordítjuk a szlogent, nem húzni akarunk a nadrágszíjon, hanem bőre engedni azt!

  1. Fizessenek végre anyaországi béreket, és dolgoztassanak árbevétel arányosan az anyaországival megegyező létszámú munkaerőt a multinacionális és transznacionális kereskedelmi cégek! Ezek a cégek ugyanis nem az olcsó munkaerő miatt jöttek hazánkba, hanem a vásárlói piacot megszerezni, az emberek által náluk elvásárolt magyar forintok döntő részét pedig kivitték hazánkból. Elszegényedésünk egyik fontos pillére volt ez a folyamat.

  2. A több dolgozónak kifizetett, ráadásul akár többszörös bér utáni adóbevétel többlet pár hónap elteltével lehetőséget ad a közszféra dolgozóinak radikális béremelésére.

Az esetlegesen távozó kereskedelmi cégek helyét rengeteg magyar kiskereskedő fogja átvenni, akik a helyi terményeknek, termékeknek teret adva máris egy fontos gazdasági probléma megoldását hajtják végre. A rengeteg kiskereskedő közötti árverseny pedig garancia lesz a vásárlók számára is az alacsony fogyasztói árakra.

  1. Természetesen, nem lehet megfeledkezni a magyar vállalkozókról sem, akik a növekvő hazai fogyasztás ellenére az első hónapok bérversenyében nyilvánvalóan alul maradva minden jó dolgozójukat elvesztenék. Éppen ezért, eljött az ideje a világon, de elszigetelt példákban már itthon is többfelé alkalmazott kiegészítő fizetőeszközök kormányzati szintű használatának, vállaltan protekcionista gazdasági intézkedés részeként. Egy ilyen kiegészítő „pénz” révén a magyar tulajdonú, magyar munkaerővel dolgozó, meghatározott arányban magyar alapanyagok és félkész termékeket felhasználó vállalatok lehetőséget kapnak a dolgozóik korábbi fizetésén felül, közterhektől mentesen, a szükséges szintig megemelni a béreket. Ennek gazdasági alapjához számos ágazatban hozzájárul a dinamikusan növekvő bérekből adódó megnövekedett belső fogyasztás is. A bérverseny kiéleződése esetén a közszféra számára további béremelést hajtunk végre a kiegészítő fizetőeszköz segítségével.

A dolgozók az így kapott kiegészítő fizetést az ilyen minősítéssel bíró magyar termelő, kereskedő, szolgáltató vállalkozásoknál vásárolhatják le, ezzel belső fogyasztói piacot teremtve végre a magyar élelmiszeripari, könnyűipari késztermékeknek is, tovább erősítve a hazai gazdaságot, fedezetet teremtve a magyar vállalkozóknál a növekedésre, a béremelésre, a munkaerő-állomány bővítésére. Itt az ideje az ország határain belül tartani a megtermelt jövedelmeink és a feldolgozással járó hozzáadott értékű munka döntő részét, az alapanyagok, termények exportja helyett jó minőségű magyar termékekkel ellátni az exportpiacokat!

  1. Egyidőben, a lakosság számára a piacinál kedvezőbb hozamú, hosszú távú forint megtakarítási lehetőséget biztosítunk, mely megtakarításokból a már kész, de piacra nem engedett korszakalkotó magyar találmányok állami résztulajdonlással történő, profit centrikus, ipari termelési szintre és világpiacra juttatását hatjuk végre, valamint a pénzhiány miatt megrekedt ígéretes, de minősítetten alacsony kockázatú kutatások, fejlesztések befejezését, és fenti modellben ipari szintre juttatását. Ezzel a lépéssel egyrészt létrehozzuk a valódi magyar innovációs ipart, másrészt elindulunk az állam piaci szerepvállalása útján, mely során a piaci alapú menedzsment által megtermelt profit közvetlenül nyújthat részfedezetet a béremelések, az egészségügy, az oktatás fejlesztésére, a nyugdíjak költségvetési kiadásaira. A továbbiakban pedig az állam a profit terhére közvetett bér és árszabályozóként is felléphet, illetve közjót szolgálhat.

  2. Az innovációs ipari termelés elindulásával párhuzamosan a multinacionális termelő cégek esetében is elvárjuk az anyaországi bérezésével azonos magyarországi bérezést.

  3. A gazdaság új, magyar alapokon történő stabil működésének elérésekor vagy a társadalmi igény, vagy az Európai Unió esetleges kérésének megfelelően a kiegészítő fizetőeszközt fokozatosan kivezetjük.

A béremelés gazdaságra gyakorolt sikerének egyik alapfeltétele a devizahitelekből visszamaradt adósságválság kezelése. Ennek elmaradása esetén ugyanis a növekvő bérek döntő része a bankokhoz vándorolna törlesztés formájában, majd rajtuk keresztül újra ki az országból. Ezt nem engedhetjük meg!

Fogyasztóvédelem erősítése, a bankok működésének újraszabályozása

  1. Független szakhatósággal biztosítjuk a közüzemi szolgáltatók szakmai és minőségbiztosítási ellenőrzését, ezzel megfékezzük az alaptalan áram- és gázlopási büntetéseket, az elvárható színvonalú szolgáltatás hiányának bizonyíthatatlanságát!

  2. Újra megteremtjük a lakóhelyhez közeli azonnali készpénzes közüzemi számla befizetési lehetőséget a Nemzeti Dohányboltok bonyolítóként történő bevonásával. Az igénybevett szolgáltatások díjának nehézkes készpénzes rendezési lehetőségei miatt, különösen vidéken, sok esetben a teljesítési szándék megléte esetén is lehetetlenné válik a kikapcsolási határidő előtti befizetés.

  3. A telefonon keresztül rendezett parkolási díjak transzferdíjának költségét a díjat bevételező vállalat terhévé tesszük.

  4. Európai minták alapján jövedelemarányossá tesszük a bírságokat!

  5. Kötelezően ingyenessé tesszük a pénzintézeti számlavezetést, megszüntetjük a folyósítási jutalékot. A bankoktól megköveteljük, hogy minden elvégzett szolgáltatásról közérthető, tételes számlát bocsássanak az ügyfelek rendelkezésére, továbbá nemzetközi ügyleteiket – köztük a SWAP ügyleteket, és minden „offshore típusú” ügyletüket is – szigorú számadású bizonylatok alapján, tételesen állítsák be könyvelésükbe és bevallásaikba!