Kérdésekre válasz a fuhu-nak

ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG, ÉLJEN A HAZA!

Címzett: info@fuhu.hu
(A fuhu.hu a Momentum-közeli sajtótermék.)

Tisztelt Hölgyem, Uram!
A küldött kérdéseikre a válaszok alább.
Amennyiben nem pontos és teljes idézés történik, legyenek kedvesek megmutatni előtte, nehogy a szövegkörnyezetből történő kiemeléssel ne az a tartalom jöjjön ki véletlenül, amit közölni kívántam.
Üdvözlettel:
Bertha Szilvia
ÉRTÜNK ÉRTETEK

-Milyen eredményre, hány képviselői helyre számítanak a választásokon?

Országos listánk kérdése jelenleg a Kúria előtt van, felülvizsgálati kérelmek formájában, mivel értelmezhetetlenül nagy arányban szórtak ki a bizottságok érvénytelenségre hivatkozva ajánlásokat, ráadásul ezeket a mai napig nem volt módunk megnézni, kifejezett fellebbezési kérésünk ellenére sem.
Az országos listától függetlenül, 19 jelöltünk mindenképpen indul, és közöttük több helyben hiteles és kedvelt ember is található. Bár a magyar társadalomra a szekértáborok csorda szelleme a jellemző, de az idők változnak, nem tartjuk kizártnak, hogy egyes jelöltjeink eséllyel induljanak a képviselőségért. Bejutva, értelemszerűen, a helyi ügyeken túl a párt programját is képviselni fogják.

– Szükség van-e Önök szerint a külföldről támogatott civilek elleni törvényre?

Civilek elleni törvényre nincs szükség, azonban az átláthatóságra nagyon. Az egy szubjektív kategória, hogy valaki az átláthatóságot ellenségességnek értékeli-e. Mi nem. Egy ország függetlensége – többek között – akkor valósul meg, ha saját, többségi értékrendjük szerint élhetnek. Amennyiben más országok polgárainak ideái civil szervezeteken keresztül rátelepedhetnek a társadalomra, és a többség akaratának hiánya ellenére politikai tényezővé válhatnak pusztán eme külföldi polgárok, szervezetek financiális hatalmából adódóan, az valójában az ország, a társadalom szuverenitását ássa alá. Tehát, igenis szükség van a közösség értékrendjének a védelmére. Ilyen formán azt a minimálisnak tartjuk, hogy legalábbis nyilvánosan látható legyen: egyes eszméket hirdető szervezetek kinek az anyagi befolyása alatt állnak, kinek a jóvoltából tudják hirdetni ezeket az eszméket.

– Önök támogatják-e, hogy a CEU továbbra is Magyarországon folytassa tevékenységét?

Amennyiben az átláthatóságra és a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzési akkreditációjára vonatkozó törvényeknek megfelelnek, úgy működjenek. Magának a CEU-nak a társadalomfilozófiája és értékrendi keretei a magyar többségi értékrenddel nem egyeznek, ezt tudomásul kell venni, a diákjai zöme sem magyar, ezért a CEU-nak a közéletbe és politikai életbe történő bármilyen beavatkozását, megnyilvánulását nem tartjuk kívánatosnak.

– Önök szerint hány éves korig kell a tankötelezettségnek tartania?

A jelenlegi 16 éves kort elfogadhatónak tartjuk. Miért nem magasabb? Egy tanulásra motiválatlan gyereket az iskolapadban tartani felesleges és értelmetlen, csak azt eredményezi, hogy a többi, valóban tanulni vágyó oktatását teszi tönkre. Ez sajnos már az általános iskolában is így van, azonban alapvető írás-olvasás és számolási tudás nélkül ma már a saját ügyek intézése, a gyermekvállalás, de általában semmi sem megvalósítható. Ezért 16 éves életkor alá menni nem tanácsos, ráadásul egyéb módokon – pl. szociális, családtámogatási eszközökkel, ösztöndíj motivációval – küzdeni is kellene a család fegyelmezés hajlandóságának, és a gyermek tanulási kedvének a felélesztéséért is. Mivel e kor fölött a tanulás egészen biztosan már a személy tudatos, akaratlagos agyi folyamatává válik, így az akarat hiánya csak kötelező iskolában eltöltött időt eredményez, tanulásra kötelezést megvalósítani nem lehet. Ezt az értelmetlen időtöltést azonban a társadalomnak kell finanszíroznia, egyben a társadalom szenvedi meg a többi, tanulni akaró, de azt unatkozó és rendbontó társaik miatt képtelen fiatal képzésének hiányát is.
Ezzel szemben sokkal nagyobb esély van a motiváció felébredésére, és az akaratlagos tanulásra, ha 16 évesen a munka világában kell teljesítenie a fiatalnak, és rádöbben, hogy tudás, iskolák hiányában érdemi munkát végezni, megélhetést biztosító bérezést elérni szinte esélye sincs. A tapasztalás talán a legjobb ösztönző, mióta világ a világ. Az iskolába történő visszatérésre, az első szakma ingyenes megszerzésére azonban feltétlen lehetőséget kell biztosítani, élethosszra vonatkozóan.

– Szükség van-e a határon álló kerítésre?

Igen. És még szakszerű, professzionális határőrségre is szükség lenne. Egy ország szuverenitásának fokmérője az is, hogy csak az léphet be a területére, akinek megengedi. Erre van egy eljárás, ami mindenkinek rendelkezésére áll ma is – kétségtelenül lassabb áteresztő képességgel, mint amire a vándorló százezrek-milliók igényt tartanának. Mi egy ekkora ország vagyunk, ilyen kapacitásokkal. Mivel manapság veszélybe került az ország területi védelme, annak biztosítása, hogy csak tudatos döntés alapján léphessen bárki az országba (és a belépők-áthaladók rengeteg kárt okoztak az embereknek, a termények és vagyontárgyak eltulajdonításával, a mérhetetlen és egészségügyi kockázatot hordozó szeméthalommal, és sorolhatnánk), így egy felelős államvezetésnek kötelessége gondoskodni az ország, az állam polgárainak védelméről, az ország területi szuverenitásáról. Mások megsegítésének nem lehet önmagunk tönkretétele az ára. Ezzel a felelősséggel tartozunk nem csak magunk, de gyermekeink és unokáink felé.

– Teljesítenék-e az uniós kvótákat?

Nem. Miért kellene? Nem a kvóta visszautasítása az abszurd, hanem annak felvetése. Meggyőződésünk, hogy ha Magyarország elfogadná a kvótát, az a migráns-áramlás és következményei kapcsán olyan társadalmi elégedetlenséget szülne még azok körében is, akik ma pártolják ezt a képtelen ötletet, amelynek hazánk EU tagsága lenne az ára. A migrációt előidéző problémát nem hazánk okozta, a következményeket és a felelősséget sem nekünk kell viselni. S bár segítséget nyújtani valóban keresztényi kötelességünk, de ezt a probléma keletkezésének helyén kell megtenni, nem a saját hazánk társadalomszerkezeti, kulturális és vallási szempontból is idegennek számító, aránytalanul nagy tömegekkel történő megosztása révén.

– Hogyan határoznák meg az éves nyugdíjemelést?

Az első 3 évben a 100 és 300 ezer forint közötti nyugdíjakat a reálbérek növekedési ütemével azonosan emeljük, közben a 100 ezer forint alattiakat egységesen a 100 ezer forintnak megfelelő nyugdíjemelés mértékével, a 300 ezer forint feletti nyugdíjakat pedig azonos, a 300 ezer forintnak megfelelő nyugdíjemelés fix összegével emelnénk meg. Amennyiben a reálbérek emelkedése nem elégséges a kisnyugdíjak felzárkóztatásához, úgy ezt nagyobb ütemben valósítanánk meg, akár a 100 ezerre jutó emelkedés duplájával egyező fix összeggel, minden évben. Három év elteltével, a nyugdíjak felzárkóztatását követően egységesen a reálbérek változásához kötnénk a nyugdíjak változását. A generációk közötti szakadékot fel kell számolni, véget kell vetni annak a politikának, amely azt hazudja: a nyugdíjakat csak az aktívak rovására lehet emelni. Ennek azonban kihagyhatatlan eleme, hogy a költségvetés bevételeit nem csak adó- és járulékbevételekből, hanem állami vállalkozás bevételekből is biztosítani kell. Ennek részleteiről azonban már a gazdasági program keretei közt célszerű beszélni.

– Szükség van-e hatósági gázárra?

A közüzemi szolgáltatásokat, mivel az állam polgárainak alapvető létét biztosítják, az államnak szükséges kézben tartania. Innentől a hatósági gázár elveszti jelentőségét, hisz az állam maga döntheti el, hogy a piaci áron kapott gázt milyen áron értékesíti a lakosság és az ipari fogyasztó felé, és hol milyen kompenzációra van szükség ehhez a költségvetésből. A jelenlegi, vegyes (állami és versenyszférai szereplőket is tartalmazó) piac minden szempontból hátrányos.

– Támogatják-e a paksi atomerőmű bővítését?

Mivel Paks II megépítése nem bővítés, hanem a kimerülő Paks I kiváltása, ezért maga a kérdés helytelen. Ha valamiről, az energiaellátás szempontjairól bizony mi megkérdeznénk a lakosságot. A kérdés nem az, hogy akarják-e Paks II-t, hanem az, hogy milyen szempontot tartanak fontosnak az elektromos áram tekintetében: a fogyasztói árát, az előállításának a környezetre gyakorolt hatását, az atombaleset veszélyét, az ország energiafüggetlenségét, az áramellátás stabilságát és megbízhatóságát? A válaszok egyértelműen megadják a szempontokat, amelyek alapján Magyarország kormányának az ország energiapolitikáját el kell készítenie. Az ugyanis már szakmai kérdés, hogy ha például az alacsony fogyasztói ár a legtöbb ember számára a legfontosabb, azt az ország földrajzi, geológiai és egyéb adottságait is figyelembe véve, milyen konstrukcióban és megoldásokkal lehet biztosítani. Nagyon nem vagyunk atompártiak, de van olyan szempont, amely csak Paks II-vel valósítható meg.

– Milyen korrupcióellenes intézkedéseket tartanának szükségesnek?

Bár erről kifejezetten részletesen írunk honlapunkon is megtalálható programunkban, de a legfontosabbak akkor álljanak most itt.
Talán sokaknak nem fog tetszeni, amit most mondok, de mivel a mai korrupciós hálóban valójában a társadalom igen nagy része benne van – gondoljunk csak a kormányzati emberektől kiinduló, önkormányzatokon keresztül az utca emberégi legyűrűző, részrehajló pályázati, támogatási pénzekre, állásbetöltésekre és sorolhatnánk -, így bosszúhadjárat típusú általános elszámoltatásra, eredményes korrupciós feljelentésekért történő anyagi ellentételezésekre nem készülünk. Volt már ebben az országban vörös terror, fehér terror, félt már eleget a magyar ember mikor kitől kellett, itt az ideje befejezni a kiszámíthatatlan, félelem alapú kormányzást. A félelem megöli a gondolkodást, a lehetőségeket, ezáltal a fejlődést.
Azonban, a korrupció visszaszorítása nagyon is fontos kérdés, szintén a hatékonyság, a fejlődés miatt.
A politikai korrupciót a szavazáson történő részvétel állampolgári kötelezettséggé tétele, a képviselők vallási, állampolgársági és nemzetiségi hovatartozása terén teljes nyilvánosság biztosításával, új választási rendszer keretén belül az országos lista állításához szükséges ajánlásszámot megszerző egyéni jelölteknek az országos listára egyedileg felkerülésének lehetőségével, közvetlen köztársasági elnökválasztással biztosítanánk.
A gazdasági korrupciót a népi ülnököknek a bíróságok után a pályázatok bírálati rendszerébe történő beemelésével, a beérkezett pályázatoknak egészen a bontás végéig az érintettek online felügyeletével, valamin a bevételük több, mint 50%-ára három éven keresztül közpénzből szert tevő vállalatok ilyen arányban állami tulajdonba vételével, mint gátak beépítésével szorítjuk vissza.
Ezen túl az igazságszolgáltatási rendszer, a bírói szervezet reformja is elkerülhetetlen: a bíróság függetlensége mellett az egyes bírók függetlenségét is biztosítani kell, és ezzel együtt a tudatosan meghozott rossz döntésért a teljes magánvagyoni és előmeneteli felelősség terhelje.
Az eljárási korrupció visszaszorítása is kulcsfontosságú, amely a közjegyzők túlhatalmának megszüntetését, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, speciális, a Köztársasági Elnök alá rendelt, teljes igazságszolgáltatási jogkörrel felruházott Korrupció Elleni Hivatal létrehozását, valamint az elektronikusan intézhető ügyek körének kiszélesítésével lehet megoldani.

Mindezek együtt rendszer szinten építenének be olyan gátakat, amik radikálisan visszaszorítják a ma minden elborító korrupciót.

Tisztelettel:
Bertha Szilvia – elnök – ÉRTÜNK ÉRTETEK